A kíváncsiság mint szikra: Hogyan nyitja meg a játék a kreativitás kapuját

Az előző videóban láthattad, hogy a munkahelyi játékosság nem arról szól, hogy kevésbé legyünk komolyak, hanem hogy rugalmasabbá és nyitottabbá váljunk. Ez a cikk gyakorlati útmutató: megtalálod benne Stuart Brown játékszemélyiségeit, a különböző játékstílusokat és ötleteket arra, hogy visszaszerezhesd az örömöt, és elérhesd a flow állapotát.

A játékot gyakran a gyermekkorhoz kötik – a babák, kisautók, a képzelet és a nevetés gondtalan világához. Pedig az igazság az, hogy a játék létfontosságú és alapvető része marad az életnek jóval a felnőttkor elérése után is. Távolról sem gyerekes szórakozás vagy figyelemelterelés, a játék erőteljes, biológiai funkcióval rendelkező előfeltétele a felnőttkori jóllétnek, kreativitásnak, mentális egészségnek és társas kapcsolatoknak.
A játék újrafelfedezése felnőttként többről szól, mint puszta szórakozásról; általa visszaszerzünk egy alapvető emberi képességet, amely támogatja az ellenállóképességünket és segít eligazodni a modern élet bonyolultságában.

A tudomány a felnőttkori játék mögött

A modern idegtudomány és pszichológia feltárta, hogy a játékos késztetés nem tűnik el a gyermekkor végével, hanem továbbra is aktívan formálja, ahogyan gondolkodnak, alkalmazkodnak és interakcióba lépnek a felnőttek. A szigorúan célorientált feladatokkal ellentétben a játék aktiválja a belső motivációt és a jutalmazási útvonalakat az agyban, különösen az érzelmekkel és motivációval kapcsolatos szubkortikális régiókban, hasonlóan ahhoz, amit Jaak Panksepp emlősök játékával kapcsolatos kutatása sugall.
Ezek az agyi rendszerek az élet során mindvégig támogatják a kreativitást, a stresszcsökkentést, az érzelemszabályozást és a társas kötődést. Kutatások mutatják, hogy azok a felnőttek, akik játékos tevékenységekben vesznek részt, nagyobb agyi plaszticitást mutatnak, és megőrzik a kognitív rugalmasságukat, ami ellensúlyozhatja a kognitív hanyatlást. A játék által kiváltott öröm- és flow állapot csökkenti a stresszhormonok, mint a kortizol szintjét, és javítja a hangulatot, természetes antidepresszánsként hatva. Továbbá a játék javítja a társas kapcsolatokat azáltal, hogy közös pozitív élményeket teremt, ami kulcsfontosságú az érzelmi támogatás és az egészséges kapcsolatok fenntartása szempontjából. Ellentétben azokkal a kulturális narratívákkal, amelyek éretlen viselkedésnek minősítik a játékot, a tudományos bizonyítékok a játékot az egész életen át tartó tanulás és a pszichológiai egészség szempontjából fontos adaptív viselkedésformaként pozicionálják. Támogatja az önálló cselekvést (agency) és a kísérletezés képességét – azon készségeket, amelyek elengedhetetlenek a változáshoz való alkalmazkodáshoz és a problémamegoldáshoz.

A játék a felnőttkorban

Fontos, hogy a felnőttkori játék kevésbé egy adott tevékenységről szól, inkább arról a hozzáállásról vagy gondolkodásmódról, amelyet magunkkal hozunk. Egy labda dobálása lehet egyszerűen testmozgás, verseny vagy játékos kötődés, attól függően, hogyan veszünk részt benne. Még a komolynak tűnő feladatok is, mint az írás vagy a problémamegoldás, játékossá válhatnak, ha kíváncsisággal, nyitottsággal és élvezettel közelítünk hozzájuk.
Dr. Stuart Brown, a Nemzeti Játék Intézet (National Institute for Play) alapítója nyolc „játékos személyiségtípust” azonosít, kiemelve a sokféleséget abban, ahogyan örömet találnak a felnőttek a játékban:

• Gyűjtő: Dolgok építésében és felhalmozásában találja meg a játékot.
• Rendező: Élvezi a játékos tevékenységek szervezését és vezetését.
• Versengő: A kihívások és versenyek éltetik.
• Alkotó: Örömét leli a dolgok létrehozásban és feltalálásban.
• Kinesztetikus (Mozgásos): Mozgásban és aktív játékokban vesz részt.
• Gondolkodó: Az intellektuális játékokat és rejtvényeket részesíti előnyben.
• Mesemondó: Élvezi a narratívát, a szerepjátékot és a drámát.
• Ábrándozó: A fantáziában és a képzeletben talál örömöt.

A játékos személyiségtípusod felismerése felszabadíthat olyan játékos tevékenységeket, amelyek természetes módon rezonálnak veled, így a folyamat autentikusnak, nem pedig erőltetettnek érződik.

Hogyan játssz (újra) felnőttként? Hogyan találd meg a hozzád illő játékot?

1. lépés: Azonosítsd és gondold át gyermekkori játékaidat!
Idézz fel olyan gyermekkori játékokat, amelyek örömet és a szabadság érzését nyújtották. Ezek az emlékek segíthetnek azonosítani, hogy milyen típusú játékok illenek a személyiségedhez, és újra felszíthatják a játékok iránti szenvedélyedet.

2. lépés: Fedezd fel a kedvenc játékstílusaidat!
Gondold át, hogy a fizikai, társas, intellektuális, kreatív vagy fantáziajátékok vonzanak-e jobban. A felnőttek gyakran profitálnak abból, ha diverzifikálják játékmódjaikat, hogy különböző készségeket és érzelmeket vonjanak be.

3. lépés: Kísérletezz bátran!
Próbálj ki különböző tevékenységeket, elvárások és ítélkezés nélkül! A játéknak lételeme a kísérletezés. Ha valamit örömtelennek vagy nyűgnek érzel, próbálj mást. A cél a belső élvezet és a flow felkeltése.

Mit játssz felnőttként?

A játék újrafelfedezéséhez a felnőttek a következő területeken kísérletezhetnek:

• Fizikai játék: Csapatsportok, tánc, túrázás, harcművészetek, jóga vagy egyszerű mozgásos játékok, amelyek lekötik a testet, és felszabadítják az energiát.
• Kreatív játék: Művészetek és kézművesség, zenélés, írás, improvizáció vagy drámaórák, amelyek a képzeletet és az önkifejezést aknázzák ki.
• Társas játék: Társasjáték estek, improvizációs színház, csoportos történetmesélés vagy játékos találkozók, amelyek elősegítik a kötődést és a kommunikációt.
• Intellektuális játék: Rejtvények, stratégiai játékok, agytréning gyakorlatok vagy új készségek tanulása, amelyek kihívást jelentenek az elmének.
• Fantázia és szerepjáték: Magával ragadó játékok, mint például szerepjátékok (RPG-k), élő szerepjáték (LARP), vagy akár játékos ábrándozás és képzeletbeli forgatókönyvek.
• Természetben való játék: Kertészkedés, kirándulás vagy játékos fizikai tevékenységek természetes környezetben, amelyek földelést és stresszoldást is biztosítanak.
• Digitális játék: Videójátékok, virtuális világok vagy kreatív online együttműködés, ami interaktív és fantáziadús kikapcsolódást kínál.
• Tudatos játék: Olyan tevékenységek, mint a játékos meditáció, játékos naplóírás vagy játékos mindfulness gyakorlatok, amelyek ötvözik az örömöt a jelenléttel és a relaxációval.

Gyakorlati tippek a játék fenntartásához felnőttkorban

• Ütemezz be játékidőt: Tudatosan szakíts időt a játékra, hogy ellensúlyozd a zsúfolt időbeosztást és a társadalmi nyomást, amely a munkát helyezi előtérbe a szabadidővel szemben.
• Teremts játékbarát környezetet: Vedd körül magad olyan emberekkel és tárgyakkal, amelyek játékos interakcióra hívnak. Fogadd el a tökéletlenséget: A játék kockázatvállalást jelent, és néha „kudarcot” is. Ezt fogadd el a játék folyamatának részeként.
• Teremts egyensúlyt a strukturált és a strukturálatlan játékok között: Mindkettőnek van értéke – a strukturált játék tanulási célokat és közösséget kínál, míg a strukturálatlan játék szabadságot és kreativitást.
• Hívd elő a belső gyermeket: Engedd meg magadnak önkritika nélkül, hogy bolondozz, kíváncsi és spontán legyél.
• Csatlakozz játékos közösségekhez: Lépj be klubokba, workshopokba, vagy járj el olyan összejövetelekre, amelyek ösztönzik a felnőttkori játékot.

A gyakori akadályok elkerülése

A felnőttek gyakran az időhiányt, a negatív megítéléstől való félelmet vagy azt az érzést említik akadályként, hogy a játék komolytalan. A kutatások azonban feltárták, hogy a játék előtérbe helyezése javítja a termelékenységet, az érzelmi ellenállóképességet és a kognitív egészséget. A játék átkeretezése – hogy alapvető öngondoskodásként, nem pedig semmittevésként gondolunk rá – segít leküzdeni ezeket az akadályokat. Adódik a következtetés, hogy a játék nem korlátozódik a gyermekkorra, hanem egész életen át tartó biológiai és pszichológiai szükséglet. Táplálja a kreativitást, a jóllétet, a társas kötelékeket és az alkalmazkodóképességet. Azzal, hogy felvállalják a játékot a saját egyedi játékszemélyiségükhöz és stílusukhoz szabott változatos tevékenységeken keresztül, a felnőttek újra felfedezhetik az örömöt és a flow élményét a mindennapi életben. A játék integrálása a felnőtt életbe nagyobb egyensúlyhoz, jobb egészséghez és ellenállóképességhez vezet a modern élet kihívásai közepette.
Gratulálunk – épp most fejezted be a Játékos Kapcsolatok modult. Befejezésül válassz egy mini-gyakorlatot erre a hétre: talán egy 10 perces kreatív kihívást, egy telefonhívást a „pufferemberednek”, vagy 20 perc játékot a saját stílusodban. Emlékezz, apró lépések vezetnek el a jólléthez.

Hivatkozások:

• Petelczyc, C. A., Capezio, A., Wang, L., Restubog, S. L. D., & Aquino, K. (2018). Play at work: An integrative review and agenda for future research. Journal of Management, 44(1), 161–190.
• West, S., Hoff, E., & Carlsson, I. (2013). Playing at work: Professionals’ conceptions of the functions of play on organizational creativity. International Journal of Creativity and Problem Solving, 23(2), 5–23.
• Mainemelis, C. (2010). Stealing fire: Creative deviance
  in the evolution of new ideas. Academy of Management Review, 35(4), 558–574.
• Panksepp, J. (2018). Play and the construction of creativity, cleverness, and the reversal of ADHD in our social brains. In T. Marks-Tarlow, M. Solomon, & D. J. Siegel (Eds.), Play and creativity in psychotherapy (pp. 242–270). W. W. Norton & Company.
• Suhajda, E. V. (2018). The internal, neural dynamics of play, learning and the agency of the child. In W. Russel (Ed.), The strength of European diversity for building children’s resilience through play and drama. University of Gloucestershire.