A munka újragondolása: Miért a játék a hiányzó darabka?

Az előző videóban láthattuk, milyen következményekkel jár a magány. Ez a cikk megmutatja, hogyan alakíthatja át a munkát a játékos gondolkodásmód – a kíváncsiság, a humor és a kísérletezés –, erősítve a jóllétet, a kreativitást és a társas kapcsolatokat.

A munkát és a játékot a hagyományos elképzelések ellentétes fogalmakként határozzák meg. A munkát komolynak, eredményközpontúnak és gyakran élvezetmentesnek tekintik. A játékot ezzel szemben a szabadidővel, a pihenéssel és a tiszta szórakozással azonosítják. Ez a nézet azonban figyelmen kívül hagyja mindkét fogalom valódi potenciálját, és aláássa a munkához való hozzáállásunkat. A posztindusztriális forradalom felemelkedése megerősítette ezt az „elkülönült szférák mítoszát”, elválasztva a munkát és a játékot a hatékonyság és a profit hajszolása érdekében. Pedig az olyan akadémikusok kutatásai, mint Samuel West és Ronit Kark, azt sugallják, hogy a játék jelentősen átalakíthatja a munkát mind az egyének, mind a szervezetek szempontjából.
Bár sok vezető elismeri a szórakoztató munkakörnyezet előnyeit, kevesen ültetik át ebbéli a meggyőződésüket a gyakorlatba. De már zajlik a kulturális változás. A haladó szemléletű vállalatok használják a játékot, nem figyelemelterelést látnak benne, hanem alapvető értékként és az innováció motorjaként tekintenek rá. A Southwest Airlines, az IDEO és a Google kiváló példa, ezek a cégek olyan játékos kultúrát ápolnak, amely előtérbe helyezi a kísérletezést és az innovációt.

A játék haszna a munkahelyen

A játék integrálása a munkába számos előnnyel jár:

• Fokozott jóllét és ellenállóképesség: A játék katartikus lehetőséget biztosít a frusztráció és a feszültség levezetésére, csökkentve a stresszt és elősegítve a pszichológiai jóllétet. Dr. Claire Petelczyc és Dr. Stuart Brown tanulmányai kimutatták, hogy a játékos munkakörnyezet kevesebb hiányzáshoz, alacsonyabb egészségügyi költségekhez és pozitívabb munkahelyi légkörhöz vezet.
• Az emberi potenciál felszabadítása: A játék túllép a hagyományos munkára jellemző eredményközpontúságon, lehetővé téve a felfedezést és a kísérletezést. Kark professzor szerint, ha a munkahelyi tevékenységeket játékként fogjuk fel, teret engedhetünk az intuíciónak, az érzelmeknek és a kockázatvállalásnak, ösztönözve a kreativitást. Például terméktervező cégek bátorítják a „moonshine projekteket” – játékos vállalkozásokat előre meghatározott célok nélkül –, amelyek új tudást eredményeznek, és javítják az alkalmazottak morálját.
• Egyéni tudás: A játék lehetőséget nyújt a kísérletezésre és a hibákból való tanulásra. Dr. Brown hangsúlyozza, hogy az élvezet és a játék elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez. A játékos felfedezés lehetővé teszi az egyének számára, hogy elsajátítsák a szakmájukat és elégedettséget találjanak a munkájukban.
• A szervezeti célok felszabadítása: A játék átalakíthatja magának a munkának a természetét. Mainemelis professzor azzal érvel, hogy a játék katalizátora lehet a munkavégzésnek. Olyan ez, mint a „játékos harc” – maga a cselekvés különbözik a valódi harctól. Hasonlóképpen, a játékos munka a fantáziára és az alkalmazkodóképességre támaszkodva hatékonyan tudja bevonni az alkalmazottakat a feladatokba, ami izgalmas felfedezésekhez és a célok iránti elköteleződéshez vezet.
• A kapcsolati és a szervezeti kultúra építése: A játék elősegíti az együttműködést és a kapcsolatokat a hagyományos munkahelyi szerepeken túl. Mainemelis professzor úgy találta, hogy azok a csapatok, amelyek együtt játszanak, nagyobb kreativitást mutatnak, új munkamódszereket fedeznek fel, és erősebb kötelékeket alakítanak ki.

Játékos munkakörnyezet teremtése

A játék beépítése a munkakörnyezetbe azzal kezdődik, hogy azonosítjuk azokat a feladatokat, amelyeket a legjobban élvezünk – azokat, amelyek a természetes játékpreferenciáinkra építenek. Érdemes ugyanezt átgondolni a csapat szintjén is, hogy megtudjuk, mi az, ami igazán leköti őket. Ez a tudatosság lehetővé teszi, hogy játékos és kielégítő munkahelyi környezetet teremtsünk, ami növeli a munkahely iránti munkavállalói elköteleződést.

Zárásul

A „munka-magánélet egyensúlya” szóhasználat gyakran elkülönült szférákra utal. Azonban a valóság az, hogy a játék nem luxus, hanem a kielégítő munkaélmény elengedhetetlen összetevője. A játék és a vele járó előnyök felkarolásával olyan szervezeteket hozhatunk létre, amelyek elősegítik a kreativitást, az innovációt és a jóllétet mind az alkalmazottak, mind a szervezet egésze számára. Lépjünk túl az elavult munka-játék kettősségen, és ragadjuk meg a „játékkal teli munka” erejét, hogy felszabadítsuk önmagunk és szervezeteink teljes potenciálját. Ezek az ötletek a gyakorlatban kelnek életre. A következő videóban felfedezhetjük a játékos gondolkodásmódot a szakmai kapcsolatokban – látni fogjuk, a játékos nem egyenlő a gyerekessel, hanem nyitottabbat és ellenállóbbat jelent.

Referenciák:

• Petelczyc, C. A., Capezio, A., Wang, L., Restubog, S. L. D., & Aquino, K. (2018). Play at work: An integrative review and agenda for future research. Journal of Management, 44(1), 161–190.
• West, S., Hoff, E., & Carlsson, I. (2013). Playing at work: Professionals’ conceptions of the functions of play on organizational creativity. International Journal of Creativity and Problem Solving, 23(2), 5–23.
• Van Vleet, K., & Feeney, M. K. (2015). Playfulness at work and its relationship with creative performance. Journal of Managerial Psychology, 30(4), 475–489.
• Mainemelis, C., & Ronson, S. (2006). Ideas are born in fields of play: Towards a theory of play and creativity in organizational settings. Research in Organizational Behavior, 27, 81–131.