Az önbizalomhiánytól a kreatív önbizalomig: A belső hang visszaszerzése

Az előző videónkban a kreativitás csendes gyilkosait vizsgáltuk. Ez a cikk megmutatja, hogyan csendesíthetjük el a belső kritikát, hogyan tehetünk szert apró lépésekkel az alkotáshoz szükséges bátorságra, valamint hogyan lehetünk elnézőbbek önmagunkkal – növelve ezzel a rugalmasságunkat és a motivációnkat.

Sok tanár számára a kreativitás luxusnak tűnik – olyas valaminek, amivel csak a „természetes tehetséggel megáldottak” rendelkeznek, vagy akiknek van elegendő szabadidejük. A valóságban a kreatív önbizalom nem veleszületett tulajdonság. Ez egy izom, amelyet lassan, gyakorlással, kíváncsisággal és a kudarcokat követő ismételt próbálkozások bátorságával építünk fel.

A belső kritikus suttogása

Az önbizalomhiány gyakran egy halk hanggal kezdődik: „Mi van, ha ez mégsem elég jó?” vagy „Nem vagyok kreatív típus.” Idővel ezek a gondolatok akadályt jelenthetnek, nemcsak az innováció, hanem az öröm megélése szempontjából is. A Stanford kutatói, David és Tom Kelley, a kreatív önbizalommal kapcsolatos munkájukban kimutatták, hogy a bírálattól való félelem az egyik fő oka annak, hogy az emberek kerülik a kreatív önkifejezést. Minél többet hallgatunk erre a belső kritikusra, annál jobban összezsugorodik a kreatív világunk.

Kis győzelmek, nagy változások

Az alkotói magabiztossághoz vezető út nem egy remekművel kezdődik, hanem laza kísérletezéssel – firkálgatással, miközben a kávéra vársz, játékos osztálytermi feladatot tesztelsz anélkül, hogy a tökéletesség miatt aggódnál, vagy egy olyan történetet írsz, amit senki sem fog elolvasni. Ezek a pillanatok megtanítják az agyadnak, hogy a kreatív kockázat biztonságos. Mindegyikkel halkul kicsit az önbizalomhiány hangja.

Átkeretezés

Minden kreatív ember – a művészektől a tudósokig – sikerei mögött hosszú sor kudarc áll. Valójában a tanulással és innovációval kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy a próbálkozások mennyisége gyakran megjósolja az eredmények minőségét. Minél többet próbálkozunk, annál jobbak leszünk.
Ahelyett, hogy a kudarcot annak bizonyítékaként tekintenéd, hogy „nem vagy kreatív”, tekints úgy rá, mint annak bizonyítékára, hogy belefektetted a szükséges munkát. Brown ezt „nagy merészségnek” nevezi – a siker garanciája nélkül végzett tevékenységnek.

Az önmagunkkal szemben gyakorolt elnézés szerepe

Ez az elnézés nem arról szól, hogy felmentsd magad a felelősség alól, hanem hogy megteremtsd azt az érzelmi biztonságot, amelyre a kísérletezés folytatásához szükséged van. Kristin Neff pszichológus kutatása azt mutatja, hogy az önmagad iránti kedvesség sokkal hatékonyabban táplálja a rugalmasságot és a hosszú távú motivációt, mint a kemény ön-
kritika. Amit nem mondanál egy diákodnak, ne mondd magadnak sem!

A kreativitás identitás, nem eredmény

Amikor a kreativitást nem termékként, hanem önmagad részének tekinted, valami megváltozik. Már nem próbálod „bizonyítani” a kreativitásodat – egyszerűen csak megéled. Ez a megélés pedig az osztályterembe lépve átragad a gyerekekre, a tanári értekezleteken a kollégákra, sőt még azt is befolyásolja, ahogyan a saját életedben problémákat oldasz meg.

Próbáld ki ezt:

Válassz ki egy apró, játékos, kreatív cselekedetet, amit eddig kerültél – valamit, amiről azt mondtad magadnak, hogy „nem vagy jó benne” –, és csináld 10 percig. Utána jegyezd fel:

• Milyen érzés volt elkezdeni?
• Min lepődtél meg?
• Mit próbálnál ki legközelebb anélkül, hogy nyomás nehezedne rád?

A kreatív magabiztosság nem arról szól, hogy minden kétséget eloszlassunk. A cselekvésről szól. Segít felismerni, hogy a hangod, a nézőpontod és az ötleteid fontosabbak, mint gondolnád.
A kreatív önbizalom gyorsabban növekszik mások jelenlétében – a párbeszédben, a sokszínű nézőpontok bevonásában és a közös alkotásban. A következő videóból megtudhatod, miért nem az „én alkotok”, hanem a „mi alkotunk” a kreativitás lényege.

Források:

• Kashdan, T. B., & Fincham, F. D. (2004). Facilitating curiosity: A social and self-regulatory perspective for scientifically based interventions. Motivation and Emotion, 28(1), 37–50.
• Bateson, P., & Martin, P. (2013). Play, playfulness, creativity and innovation. Cambridge University Press.
• Vygotsky, L. S. (2004). Imagination and creativity in childhood. Journal of Russian and East European Psychology, 42(1), 7–97.
• Mainemelis, C., & Ronson, S. (2006). Ideas are born in fields of play: Towards a theory of play and creativity in organizational settings. Research in Organizational Behavior, 27, 81–131.