A gyakorlat célja
A „kicsi tánc” célja, hogy felfedezd a szabad és spontán mozgást a saját személyes teredben, vagyis a „kineszférádban” (ez a tested körüli személyes mozgástér). Ez egy testtudatosságot és önkifejezést fejlesztő gyakorlat, aminek a célja a feszültségoldás és az örömteli szabadság érzésének megteremtése, amelyet Steve Paxton tánctanár fejlesztett ki.
Instrukciók
Ezt a gyakorlatot elvégezheted ugyanabban a csendes térben, a „Tudatosság kereke” után, vagy akár önmagában is. Körülbelül 10-15 percet vesz igénybe, és bekészíthetsz hozzá valami lágy, hangulatos zenét.
1. Figyelj az apró impulzusokra: Állj kényelmes testhelyzetbe, csukd be a szemed, és összpontosíts a tested által végzett finom, spontán mozgásra – az egyensúlyod finom ingadozására, a légzésed ritmusára. Talán észreveszed, hogy a testsúlyod áthelyeződik egyik lábadról a másikra. Vagy hogy a vállad és a karod a légzéseddel együtt mozog. Esetleg a csípőd finom mozgását is észreveheted. Csak nézd a belső szemeiddel, és érezd, melyik részed mozog. Ezek az apró mozdulatok jelentik a te „kis táncodat”.
2. Engedd, hogy a mozgás kibontakozzon: Amikor finom késztetést érzel a mozgásra, engedd, hogy megtörténjen. Hagyd, hogy ezek az apró mozdulatok fokozatosan nagyobbá és kifejezőbbé váljanak. Nincs jó vagy rossz mozdulat; egyszerűen csak kövesd, ami természetesnek érződik.
3. Fedezd fel a kineszférádat (mozgásteredet): Képzeld el, hogy egy nagy buborékban állsz, amit minden irányban meg tudsz érinteni anélkül, hogy lépnél egyet is. Ez a te kineszférád. Hagyd, hogy a táncod felfedezze ennek a személyes térnek a határait.
4. Térj vissza a nyugalomba: Ahogy a zene elhalkul, vagy amikor úgy érzed, elég volt, engedd, hogy a mozdulataid egyre kisebbek és lassabbak legyenek, amíg teljesen meg nem állsz. Állj meg egy pillanatra csendben, és figyeld meg, hogyan érzed magad.
Miként járul hozzá a gyakorlat a stresszcsökkentéshez és a kiégés megelőzéséhez?